Október 2-án újra népszavazás lesz Magyarországon. Olyan népszavazás, amely évtizedekre meghatározhatja Magyarország sorsát, és az európai politikára is nagy hatást gyakorolhat.

 Szeretnénk bemutatni az európai migrációs válság hátterét, a brüsszeli kvótacsomag és lehetséges hatásait, és azt is, hogy a magyar politikai élet meghatározó szereplői milyen álláspontot képviselnek a bevándorlás kérdésében.

És mindenekelőtt szeretnénk bemutatni, hogy a mi politikai közösségünk mit tehet a válság megoldása érdekében.

Tavaly 1,5 millió bevándorló érkezett Európába. Európa példátlan migrációs nyomással néz szembe. Csak tavaly 1,5 millió illegális bevándorló jött Európába.

Többségük a nyugat-balkáni útvonalon. Az Európába érkező bevándorlók mintegy fele (760 ezer fő) a mi térségünkön keresztül érkezett. A magyar biztonsági határzár mérsékli az illegális bevándorlást, de a veszély továbbra is fennáll. Sőt, a bevándorlási nyomás további fokozódására kell számítanunk. A Törökország és az EU közötti megállapodás instabil, Görögországban pedig nő a várakozók száma. A kontinens továbbra is rendkívüli migrációs nyomásnak lesz kitéve.

a bevándorlás utánpótlásai korlátlanok. A bevándorlásnak korlátlan utánpótlása van, a modern kori népvándorlás tartós jelenség, amellyel hosszú távon is számolni kell. A migrációs válságnak több kiváltó oka van. Ezek között említhetjük a katonai konfliktusokat, a klímaváltozást, és a népességrobbanást is. Közismert, hogy számos afrikai országban a természetes szaporulat többszöröse az európainak, és ez tartósan így is marad.

A józan ész azt diktálná, hogy Európa minden eszközzel megvédje határait, de Brüsszel ehelyett egy kvótacsomagot tett az asztalra, amelynek három különösen veszélyes eleme is van:

a kvótacsomag:

a bevándorlók kötelező szétosztása a tagállamok között. A kvótacsomag alapján Brüsszel egy kötelező eljárást hozna létre a bevándorlók szétosztására, felső létszámkorlát nélkül. Ez a csomag tehát nem csak a korábban érkezett, hanem a jövőben érkező bevándorlókra is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy Magyarországra is bevándorlók ezreit telepítenék. Ha a kvótacsomag életbe lépne, akkor a jövőben Brüsszelben döntenének arról, hogy kivel éljünk együtt.

Pénzbüntetés a kötelező betelepítést elutasító tagállamoknak. A kvótacsomagnak van más veszélyes eleme is. Brüsszel nyomást gyakorol a tagállamokra: azzal fe- nyegetőzik, hogy bevándorlónkként 78 millió forintos büntetéssel sújtja azokat az országokat, amelyek nem fogadják el a kényszerbetelepítést. Eközben egy magyar állampolgárra 1 millió forint uniós forrás jut. A kilátásba helyezett brüsszeli büntetés akkora összeg, amennyiért egy magyar ember átlagosan 39 évig dolgozik.

a családegyesítések megkönnyítése. A kvótacsomag egy másik veszélyes eleme, hogy megkönnyítené a családegyesítéseket is, ezzel tovább növelve a betelepí- tettek számát. Ennek értelmében nemcsak a migránsokat és egyenes ági roko- naikat kellene befogadni, hanem testvéreiket is. Ráadásul a javaslat kiterjesztené a befogadási kötelezettséget a vándorlás közben létrejött családokra is (például  a vándorlás közben kötött házasságokra). Ezekről a kapcsolatokról rendszerint semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésre, tehát az új szabályok még több visszaélésre adnának alkalmat.

a kvótacsomag jogtalan, mert Brüsszel nem kérte ki a magyarok véleményét. Brüsszel nem kérte ki a magyarok véleményét, és még a nemzeti parlamenteket is megkerülte. Ez az eljárás szerintünk jogtalan, mert nem lehet az emberek feje fölött dönteni ilyen sorsdöntő kérdésekben.

a kormány ezért kezdeményezett népszavazást. A referendum a legjobb módja annak, hogy elutasítsuk a brüsszeli kvótacsomagot. Ha sokan megyünk el szavazni, akkor a népszavazásnak jelentős politikai következménye lesz. Brüsszel nem hagyhatja figyelmen kívül több millió ember hangját.

a népszavazás a legerősebb demokratikus eszköz. A népszavazás a demokrácia egyik alapintézménye, a közvetlen állampolgári akaratnyilvánítás egyik legerő- sebb módja.

A magyarok korábban is népszavazásokon döntöttek a jövőjüket meghatározó kiemelt kérdésekről (EU-tagság, NATO-tagság, szociális népszavazás). Október 2-án megállíthatjuk Brüsszelt, amely egyre nagyobb mértékben csorbítja a nem- zetállamok  jogköreit.

„„a betelepítésre a munkaerőhiány miatt van szükség”

Európában már most is 22 millió munkanélküli van. A brüsszeli elit azzal érvel, hogy kell az új munkaerő Európának. Ezzel szemben az a helyzet, hogy Európában már most is 22 millió álláskereső van.

Egyes déli országokban minden második fiatal állástalan. Az unió egyes déli tagországaiban 50%-os a fiatalkori munkanélküliség. Mi azt gondoljuk, hogy min- denekelőtt az itt élőknek kellene munkát biztosítani.

a nagy német cégek csak 54 bevándorlót tudtak alkalmazni. Beszédes tény, hogy a Németországba érkezett több mint 1 millió bevándorló közül eddig 54 szerzett munkát nagyvállalatoknál, közülük is 50-et a német posta vett föl.

Az illegális bevándorlók befogadása idehaza is óriási költségekkel járna. Egy mig- ráns havi ellátása legalább 130 ezer forintba kerülne a magyar adófizetőknek. Ebben még nincs benne az az összeg, amit például a nyelvtanulásukra vagy a szakmai képzésükre kellene fordítani, ami fejenként is milliós költségeket jelent.

„„a jövő a multikulturális társadalomé”

Párhuzamos társadalmak alakulnak ki. Európa a közelmúltban abba a hitbe ringatta magát, hogy a multikulturalizmus működőképes. A valóság ezzel szemben az, hogy párhuzamos társadalmak alakultak ki azokban a nyugat-európai városokban, ahol nagy számban élnek bevándorlók.

Több száz „no-go” zóna Európában. Olyan „no-go” zónának nevezett területek és városrészek jöttek létre, amelyeket a hatóságok nem, vagy nehezen képesek ellen- őrzésük alatt tartani. Ezeknek a területeknek a létezéséről a politikai korrektség mi- att sokan nem beszélnek. A brüsszeli terrortámadást követően azonban egy francia miniszter is elismerte, hogy országukban legalább 100 olyan városi környék van, mint amilyen a bevándorlók és terroristák által lakott brüsszeli városrész, Molenbeek.

Egyre több a nők elleni támadás. Különösen aggasztó jelenség, hogy a bevándorlási válság kezdete óta ugrásszerűen megnőtt a nők elleni támadások száma. A szil- veszter éjjelén németországi városokban, így például Kölnben, elkövetett tömeges szexuális támadások gyanúsítottjai újonnan érkezett észak-afrikai bevándorlók vol- tak. A támadásnak országszerte 1200 nő esett áldozatául. Még a német szövetségi rendőrség elnöke is kijelentette, hogy van összefüggés a szexuális támadások és a 2015-ös tömeges és hirtelen jött migráció között. Számos hasonló eset történt azóta Németország, Svédország és Ausztria különböző kulturális fesztiváljain és fürdőiben is. Szomorú tény, hogy a bevándorlók által elkövetett szexuális támadásoknak már magyar áldozata is van.

A kötelező betelepítéssel megváltozna Európa, így Magyarország etnikai, kulturális és vallási összetétele. Ha nem cselekszünk, pár évtized múlva nem fogunk ráismerni Európára.

„„a bevándorlás nem függ össze a terrorizmussal”

a terroristák kihasználják az ellenőrizetlen bevándorlást. Több uniós politikus azzal érvel, hogy a bevándorlás és a terrorizmus térnyerése között nincs összefüggés. Az elmúlt hónapok eseményei azonban cáfolták ezt a naiv állítást. A terroristák tudatosan és jól szervezetten arra használják az ellenőrzés hiányát, hogy elvegyüljenek a bevándorlók között. Ezt bizonyítják a ter- roristáknál talált hamis útlevelek is. [Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a bevándorlók többsége áldozat. Áldozata az embercsempészeknek és saját kormányaiknak, de leginkább a brüsszeli politikusoknak, akik olyan ígéreteket tettek nekik, amelyeket nem lehet és nem is kell betartani]

Több mint 300-an haltak meg terrortámadásokban. A bevándorlási válság kezdete óta Eu- rópában több mint 300-an haltak meg és ezernél is többen sérültek meg terrortámadásban. Az elkövetők módszerei kimeríthetetlenek. A párizsi terrortámadást gépkarabélyokkal és testre erősített bombákkal követték el a támadók. A brüsszeli terrortámadás során három robban- tásos merénylet történt, kettő a repülőtéren, egy pedig az egyik metróállomáson. A nizzai ter- rortámadás során a tunéziai származású elkövető teherautóval hajtott a tengerparti sétányon ünneplő tömegbe. Idén júliusban Németország különböző pontjain is történtek merényletek: Würzburg közelében egy afgán menedékkérő baltával és késsel támadt egy vonat utasaira, Ansbachban pedig egy szír menekültként érkezett férfi követett el öngyilkos merényletet. Külö- nösen kegyetlen volt az a támadás egy észak-franciaországi város templomában, ahol egy idős papot gyilkolt meg iszlám terroristák.

a párizsi merénylők Magyarországon is jártak. A merényletek elkövetői közül többen Magyarországon is jártak. A párizsi terrortámadás Abdeslam nevű kitervelője például Budapesten toborzott. A würzburgi terrortámadás elkövetője pedig Magyarországon adta be menedékké- relmét, majd a fóti táborból megszökve jutott Németországba. Bár a magyar rendvédelmi erők kiváló munkát végeznek, ilyen körülmények között sajnos nem lehet teljesen kizárni, hogy nálunk is megtörténjen az, ami korábban Párizsban, Brüsszelben vagy Nizzában.

Ezekből a példákból jól látszik, hogy Brüsszel hamis érveivel szemben a kényszerbetelepítés súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázatokkal jár, amelyet nem lehet, és nem is szabad felvállalnunk.

Működik a déli határzár. A veszélyes betelepítési tervek helyett a határok megerősített védelmére van szükség. A magyar kormány ezért döntött tavaly a déli határzár megépítéséről. A határzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és jelentősen csökkentette az illegális határátlépések számát. Ugyanakkor a veszély továbbra is fennáll, továbbra is óriási a nyomás a déli határainkon. Ősszel a nyomás várhatóan még tovább fokozódik, ezért is döntött úgy a kormány, hogy megerősíti a jelenlegi határzárat, és a meglévő mellé egy újabb és erősebb kerítést épít.

Példaértékű együttműködés a visegrádi országokközött. A bevándorlási válság miatt soha nem látott együttműködés jött létre a V4 országok, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia között. A V4-ek közösen kiállnak amellett, hogy elenged- hetetlen az Európai Unió külső határainak védelme, egyúttal elutasítják a brüsszeli kényszerbetelepítési terveket. Az elmúlt időszakban a magyar határvédelem támogatásához cseh, lengyel és szlovák rendőrök is érkeztek hazánkba.

nemzetközi akcióterv schengen 2.0 néven. A kormány amellett, hogy elutasítja a brüsszeli kvótacsomagot, megoldási javaslatot is eljuttatott az uniós vezetőknek. A tízpontos akcióterv a Schengen 2.0 nevet viseli. Ebben a kormány többek között arra tett javaslatot, hogy az EU erősítse meg a külső határvédelmet, a menekültügyi eljárásokat az EU területén kívül folytassa le, emellett küldje vissza az illegális bevándorlókat a biztonságos szár- mazási vagy tranzitországokba.

Kormányzati segítség a karitatív szervezeteknek. Magyarország nem fogadja el a kényszerbetelepítést, ugyanakkor a határok védelmével és humanitárius segít- ségnyújtással részt vállal az európai szolidaritásból. Egyszerre kell gondoskodnunk az Európai Unió külső határainak védelméről és arról, hogy a valódi menekülteken a hazájuk közelében tudjunk segíteni. A kormány a Karitatív Tanács tagszervezeteinek az elmúlt évben és idén összesen közel 450 millió forint támogatást biztosít a migrációval összefüggő, elsősorban határ menti feladatok ellátására.

célzott   támogatás   a   válság   sújtotta   térségeknek.   A   magyar   kormány a Közel-Keleten menekültként élő gyermekek oktatására 120 millió forintos támogatás felajánlásáról döntött, csatlakozva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia gyűjtéséhez. Az egyházi kezdeményezéssel együtt ez 740, Jordánia, Észak-Irak és Libanon menekülttáboraiban élő, keresztény és más üldözött vallási, nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermek oktatási költségét biztosítja. Magyarország mind- ezek mellett 5 millió eurót ajánlott fel egy szíriai kórház felépítésére is. Az üldözött családok támogatásával hatékony, célzott és példaértékű segítséget tudunk nyújtani a valóban rászorultaknak.

segítség az üldözött keresztény közösségeknek. A jelenlegi kormány szívén viseli a világban üldözött keresztények sorsát. Fontos, hogy legyen egy központ, amely felhívja erre a súlyos problémára figyelmet. Ezért kormányzati szinten önálló szervezeti egység jön létre, amely többek között humanitárius munkát fog folytatni. A kormány 930 millió forintot különít el arra, hogy a világban élő, támadásokat elszenvedő keresztény közösségeket segítse.

Visszatérve a népszavazás kérdésére, a brüsszeli vezetők mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék a népszavazást. Miközben korábban mindig a demokratikus jogokra hivatkoztak, most elvitatják a magyarok jogát arra, hogy maguk döntsenek ebben a kérdésben.

Jean asselborn, luxemburgi külügyminiszter: Az Európai Unió “meghal”, ha uniós kérdéseket népszavazással döntenek el.

Martin schulz, az Európai Parlament elnöke: Képzeljük csak el! Népszavazás arról, hogy Magyarország befogadjon-e menekülteket. Ez nem csak abszurd. Ez aljas is!

Jean-claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke:

A Bizottságnak ezek után eljárást kell indítania Magyarország ellen.

Brüsszel elhibázott bevándorlás-politikáját a magyar baloldal messzemenőkig tá- mogatja. Ennek megvannak az előzményei. A Gyurcsány-kormány már 2007-ben olyan kormányzati stratégiát tárgyalt, amelynek alapján 1 millió bevándorlót telepítettek volna Magyarországra. Gyurcsányék már 9 éve migrációs kvótákat akartak be- vezetni. Tették ezt három évvel azután, hogy nemet mondtak a határon túli magyarok kettős állampolgárságára. 2004. december 5-e előtt azzal riogattak, hogy minden határon túli magyar közel 170 ezer forintjába kerül a magyarországi adófizetőknek, ami nyilvánvaló hazugság volt.

A betelepítések ügyében nem végeznek ilyen számításokat, pedig a költségek fel- becsülhetetlenek. Kényszerbetelepítést támogató álláspontjukat bizonyítja, hogy 2015-ben mind az Együtt, mind a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció gyűjtött aláírásokat a brüsszeli kvóták mellett.

A baloldal most minden eszközzel szeretné ellehetetleníteni a népszavazást. Párt- politikai célokra használják a referendumot, pedig most sokkal többről van szó, az ország jövőjéről.

Mindenesetre mi jól emlékszünk korábbi nyilatkozataikra:

Gyurcsány Ferenc (DK): „„Magyarország nem csak képes befogadni embereket, de jól is jár az ide érkező szakemberekkel”

„„A bevándorlás álprobléma” Kunhalmi Ágnes (MSZP)

„„Üzenem az itt élő bevándorlóknak: nem kell félnetek. Budapest befogad!”

Horváth Csaba (MSZP)

„„Ezen emberek egy részének Magyarország egy méltó, büszke otthona lehet” Szigetvári Viktor (Együtt)

„„A város lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek” Botka László (MSZP)

„„Akár tetszik Orbánnak, akár nem, meg fog valósulni a kvótarendszer” Niedermüller Péter (DK)

A baloldal most pártpolitikai szempontoknak rendeli alá a népszavazást, még arra sem hajlandóak válaszolni, hogy igennel vagy nemmel szavaznak. Mindenki joggal várná el tőlük, hogy tegyék egyértelművé: támogatják-e vagy sem a brüsszeli kvótacsomagot.

A baloldal legújabb érve: Brüsszel visszavonta a kvótát, nincs értelme a népszavazásnak.

Ezzel szemben Brüsszel még több bevándorlót és még gyorsabban akar betelepíteni.

Miközben a brüsszeli vezetők nyilatkozatokkal cseleznek és ravaszkodnak, szeptember 15-én újabb elemekkel bővült a brüsszeli kvótacsomag. Az Európai Parlament – a magyar néppárti delegáció tiltakozása ellenére – újabb a kényszerbetelepítést erőltető jelentést és módosító javaslatokat fogadott el. Ennek értelmében Brüsszel még több bevándorlót akar elosztani, még gyorsabban. Mindezek mellett továbbra is jogi eljárással fenyegeti az ellenálló tagállamokat. Brüsszel könnyíteni akarja a bevándorlók családegyesítését és ugyanezt várja el minden tagállamtól. Új elem, hogy a kényszerbetelepítést már afgán migránsokkal is kibővítenék. Ezek az események igazolják, hogy a brüsszeli kvótacsomag egyre konkrétabb és egyre veszélyesebb elemekkel bővül. A kényszerbetelepítést mielőbb rá akarják erőszakolni a tagállamokra.

Erre utalnak a brüsszeli vezetők nyilatkozatai is:

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke:

„a szolidaritás szellemében szükségünk van egy kötelező kvótára, ami alapján elosztjuk a menekülteket a tagállamok között.”

Jean-Claude Juncker, Az Európai Bizottság elnöke:

„sokkal tovább akarunk menni, olyan állandó mechanizmust akarunk felállítani, amely automatikusan elindul sürgős esetekben.”

Elmar Brok, Az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke:

„az Európai Unió Magyarország ellenállásával szemben is elvégzi a szétosztást.”

A baloldal téved, ha azt hiszi, hogy az október 2-i népszavazás pártpolitikáról szól. A népszavazás ugyanis nemzeti ügy: nem a pártokról szól, hanem Magyarország jövőjéről. A tét az, hogy meg tudjuk-e védeni közösségeinket és kultúránkat, és meg tudjuk-e erősíteni biztonságunkat. Így végső soron az a tét, hogy meg tudjuk-e védeni mindazt, ami magyarrá teszi Magyarországot.

Ragaszkodunk ahhoz, hogy nem dönthetnek a fejünk fölött az életünket nagy- ban meghatározó ügyekben. Így arról csak mi dönthetünk, hogy kivel szeretnénk együtt élni. Brüsszel elvitatja ezt a jogot, ezért népszavazással kell megállítanunk. A korlátlan bevándorlás óriási gazdasági, kulturális és biztonsági kockázatokkal jár, és senki nem kényszeríthet minket arra, hogy ezt felvállaljuk. Túl nagy a tét ahhoz, hogy kockáztassunk.

Ezért mindenkit arra kérünk, hogy éljen állampolgári jogával, és szavazzon nemmel október 2-án. Az itt jelenlévőket pedig arra is kérjük, beszéljenek ismerőseikkel, barátaikkal, és mondják el nekik: függetlenül attól, hogy milyen pártra szavaznak, vegyenek részt a népszavazáson.